Ahol a bölény dübörög (hülye egy magyar cím, még ha szó szerinti is)
Nem nehéz olyan életét a vászonra vinni, aki pont úgy él, mint egy kitalált szereplő. Mert Hunter S. Thompsont csak kitalálni lehetne, ha nem létezne. Fél-valóságos írása, a Where the Buffalo Roam újabb alapanyag a legendához, ami övezte. Az őrület folytatódik, bár a doktor teljesen normálisnak tűnik ügyvédje, Lazlo mellett, aki gerillacsapatot szervez, és úgy általában teljesen hibbant. Nincs nagyon tét, csak sodródunk, ilyen lehet Thompson élete is. Elajándékozza a Superbowl jegyeit, Bloody Mary-vel ül be a tárgyalóterembe, és ő sem tetteti magát normálisnak. Kicsit többet is kihozhattak volna belőle, az egész csak felsorolásszerű lett így. De a próbálkozás dícséretes, hátra van még a Gonzo dokufilm, kíváncsi vagyok mennyivel többet árul el. Bill Murray meglepően jól játszik, őt képzeltem volna el utolsónak Gonzoként.
4 hónap 3 hét 2 nap
A melodrámák célja, hogy megríkassanak és elszomorítsanak. Persze egy kis erkölcsi tanulság, tanmese stb. is belefér, de nagyon lebutítva: nem egy hippiálom egyik sem. Így van ez Romániában is, a Daciák országában, ahol elhisszük, hogy a pénz az úr, mivel senkinek sincs. Amúgy „átlagos” probléma (teherbe esett kollégista lány) nem szokványos megoldása (illegális magzatelhajtás), egy kis vitával, rögvalósággal. A film eleje nagyon lassan éled fel, kicsit elaprózott a bemutatkozás, persze nem lehet elsietni, de egészen a film közepéig nem jutunk egyről a kettőre. A kollégiumban nincs Kent, az orvos húzódik a törvénytelen beavatkozástól, mindkét lány fél. Természetesen ezeket fel kell építeni, megalapozni, mégis valami hiányzik, ami egy vacsoránál kerül bepótlásra, a kísérőszerepben játszó Otilia barátjának szüleinél. Itt tényleg megvan az emberi konfliktus, nincs időhúzás, csak dráma, és innen már elindultunk a lejtőn. Spoilermentesen a végéről: mit vártok egy ilyen filmtől? Ugye.
